Alapfogalmak, meghatározások

  • Házi ivóvízhálózat

    Az ingatlan ivóvízfogyasztását biztosító, az ingatlan tartozékát képező, a bekötővezeték vagy a csatlakozó vezetékhálózat végpontjához kapcsolódó vízvezeték és annak tartozékai, (így például a vízmérő elhelyezésére szolgáló akna), amely a rajta kialakított vízvételi helyekig szállítja a vizet.

Vízminőség

  • Hogyan osztályozzuk a vizeket?

    A víz keménységét német keménységi fokban (nk°) is kifejezhetjük. Egy német keménységi fok 10 milligramm/liter kálciumoxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnéziumionnak felel meg. A keménység alapján a vizet négy kategóriába soroljuk:

    • 0-7 nk° : nagyon lágy víz ( 5 nk° alatti lágy vizet nem lehet szolgáltatni)
    • 7-14 nk° : lágy víz ( sok rétegvíz esik ebbe a kategóriába)
    • 14-21 nk° : közepesen kemény víz
    • 21 nk° : kemény víz ( az összes karsztvíz ide esik)
    • 35 nk° felett vezetékes víz nem szolgáltatható háztartási célokra

Víztakarékosság

  • Milyen víztakarékossági módszereket ismerünk?

    • A kézi zuhanyra is érdemes víztakarékos rózsát, zuhanyváltót és áramláskorlátozót szerelni. Ezekkel a zuhanyzáshoz felhasznált víz mennyisége jelentősen csökkenthető anélkül, hogy a zuhanyozás vagy kézmosás komfortérzete romlana
    • A konyhában feltétlenül ajánlatos a többaknás és esetleg több vízvételezési helyű vizesblokk kialakítása. A legkisebb egy-két személyes háztartásban is vízmegtakarítást jelent, ha kétaknás a konyha mosogató. Célszerű a mosogatásra váró edényeket előáztatni álló vízben, de mindig alakítsuk ki a kétfázisú mosogatás (mosogatás és öblítés) feltételeit.
    • A csapokra célszerű aerátos csapvégeket tenni. Ezek a vízhez levegőt kevernek, és így kevesebb víz is elég például egy kézmosáshoz.
    • A csöpögő csapokat javíttassuk meg.
    • A felhasznált vízmennyiség csökkentése érdekében zuhanyra és a kézmosó csapra érdemes víztakarékos rózsát szerelni.
    • A főzéshez felhasználandó alapanyagok (főleg zöldségek) tisztogatását is álló vízben célszerű kezdeni. Ha a tisztítás befejező fázisát folyó vízben kívánjuk megoldani, akkor a csap feltétlenül aerátoros csapvéggel legyen felszerelve vagy használjunk a kézizuhanyhoz hasonló víztakarékos öblítőfejet.
    • A mosógépet csak ruhával teli kapcsoljuk be, negyedig-félig rakva pazarlás beindítani.
    • Ahol elég magas a hálózati víznyomás, használjunk tartály nélküli vízöblítőcsapot!
    • Az ágyásokat, a fák földtányérjait, növények közti szabad területeket mulcsozzuk, azaz takarjuk (pl.: avar faforgács). Az így létrejött talajtakarónak köszönhetően ritkábban nő a gyom, a talaj kevesebbet párologtat így kevesebb locsolásra lesz szükség.
    • Az egykaros keverőcsap gazdaságosabb, mintha a hagyományos hideg-meleg csapokkal addig folyatjuk a vizet, míg nem sikerül a megfelelő hőmérsékletű keveréket beállítani.
    • Az úszóbólyás WC-tartályok úszója állítható úgy is, hogy kevesebb vizet fogyasszon egy-egy lehúzás. Ennél jobban ajánlható a víztakarékos WC-tartály. Ez lehet kétállású, ahol beállítható, hogy milyen intenzitású öblítést igénylünk; vagy lehet olyan, amelynél az öblítés időtartama attól függ, hogy milyen hosszú ideig működtetjük a tartályt (meddig húzzuk a láncot).
    • Csapot soha ne folyassunk feleslegesen (fogmosáskor, borotválkozáskor sem).
    • Építsünk ki csepegtetős öntözőrendszert, így hatékonyabbá válik az öntözés.
    • Fogmosás közben folyóvíz helyett használjon poharat!
    • Fürdés helyett zuhanyozzunk.
    • Gyűjtsük az esővizet locsolásra.
    • Ha megteheti, gyűjtse össze az esővizet, és használja öntözésre. Nemcsak vizet spórol, hanem a virágoknak is jót tesz.
    • Kertünket reggel vagy este locsoljuk, ne a nappali melegben.
    • Kisebb kerteket, balkonokat vagy a nagyobb kertek egyes részeit beültethetjük szárazságtűrő, pozsgás, sziklakerti növényekkel - ezek kevesebb vizet igényelnek.
    • Mosogatásnál az edények tisztára mosásához ne használjon folyóvizet, csak az öblítéshez.
    • Öntözzön inkább este (főleg a meleg nyári napokban), mert akkor kevesebb a párolgás.

Leolvasás

  • Milyen vízmérőtípusok ismertek?

    • Családi házas bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.
    • Idényfogyasztók (telkek, zártkerti ingatlanok)
    • Társasházi (bérházi) bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.
    • Ipari (közületi) bekötési (fő) vízmérő és mellékmérő.

Szolgáltatás ellenőrzés

  • Hogyan történik a szolgáltatás ellenőrzése

    Fogyasztóhely Ellenőrzési csoportunk a partnerekkel és/vagy fogyasztóhelyekkel kapcsolatos ellenőrző kivizsgáló tevékenységet végez:

    • egyrészt a fogyasztói és hálózati veszteségek csökkentése érdekében
    • másrészt az illegális illetve szabálytalan vízvételezők kiszűrése céljából
    • valamint, hogy a szolgáltatásunk igénybevétele a szerződésekben, jogszabályokban és szabványokban foglaltaknak megfelelően történjen.

    A szabálytalanságok megszüntetésére jegyzőkönyvben rögzítetteknek megfelelően társaságunk a szabálytalanság megszüntetése után a jogkövetkezmények érvényesítése mellett az elmaradt szolgáltatási díjakon kívül kiszámlázza a helyreállítás és ellenőrzés költségeit is, ezzel is védve a megbízható, szabályosan fogyasztó és rendszeresen fizető fogyasztóink érdekeit.

    A nem rendezett tartozás is - felszólítást követően - a vízszolgáltatás korlátozását vagy szüneteltetését vonja maga után, végső soron pedig a fogyasztói körből való kizárást eredményezi, a ki nem fizetett tartozás és a járulékos költségek jogi úton való érvényesítése mellett.

Számlázás

  • Milyen okai lehetnek a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők által mért fogyasztás eltéréseinek

    "A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet" szerint a vízdíjelszámolás alapja a bekötési vízmérő. Az egyes lakások fogyasztását mérő mellékvízmérők belső költségmegosztó szerepet töltenek be a fogyasztói közösség elszámolásában. Abban az esetben, ha a bekötési vízmérőn különbözet marad fenn a mellékvízmérőkön mért fogyasztás levonását követően, annak kiegyenlítése a lakókat terheli, mivel a bekötési vízmérőn átfolyó teljes ivóvíz mennyiséget a fogyasztói közösség használta fel.

    A Miskolci Vízmű Kft szolgáltatási területén lévő társasházak között időnként felmerülnek olyan víztartozással összefüggő vitatott kérdések, amelyek a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők közötti kapcsolatra vezethetők vissza.

    Az alábbiakban szeretnénk segítséget adni abban, hogy mi okozhatja leggyakrabban az eltéréseket. (A felsorolt eltérési okok jelentkezhetnek külön-külön, de együttesen is!)

    • A belső hálózat hibája – Jelentős különbözetet okozhat a bekötési vízmérőt követő, de még a mellékvízmérőket megelőző csővezetéken kialakult szivárgás vagy csőtörés. Ebben az esetben is a főmérőn átfolyik a víz, de egyetlen mellékmérő sem méri, így a főmérő számlájában ez a vízmennyiség jelentkezni fog. Egy 1 mm-es repedés esetén akár 2 m3 víz is elfolyhat egy hónap alatt! Figyelem! A csőtöréseknél a víz 90%-a nem jelenik meg a felszínen! A belső vízhálózat a fogyasztó tulajdonát képezi, ezért a hálózat karbantartása és javítása a lakóközösség hatáskörébe tartozik.
    • A mellékvízmérő hibája – Előfordulhat, hogy az egyik mellékvízmérő meghibásodik, így a bekötési vízmérőn átfolyó víz mennyisége nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem jelentkezik a mellékvízmérők összesítésében. A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért megfelelő működéséről, javításáról és a jogszabályban meghatározott 6 évente esedékes hitelesítéséről is neki kell gondoskodnia.
    • Eltérő indulási érzékenység és pontosság – A bekötési vízmérő a kis mennyiségű vízfelhasználás esetén érzékenyebben reagál, vagyis hamarabb kezd mérni, mint a lakásokban elhelyezett mellékvízmérők. Egy csöpögő vízcsap, szivárgó WC-tartály esetén ez az eltérés az épületen belül jelentős lehet. Másrészt az épület teljes vízfelhasználását mérő bekötési vízmérő nagyobb pontossági osztályba tartozik, mint a költségmegosztó szerepet betöltő mellékvízmérők. A sok kis mérő a kis fogyasztást pontatlanabbul méri meg, mint az egy mérő az összeadódott nagyobb fogyasztást.
    • Méretlen csatlakozás – Előfordulhat, hogy a mellékvízmérők nem mérik az összes vízvételi hely fogyasztását a belső hálózaton. A főmérőt követő hálózaton (lakóközösség tulajdonában lévő vezetékszakaszon) van méretlen fogyasztási hely (pl. kerti csap, közös helyiség, garázs stb.). Ilyen esetben az ezeken a helyeken vételezett víz mennyisége jelentkezik a főmérőn, de egyetlen mellékmérő sem méri.
    • A vízmérők leolvasása nem azonos időpontban történik.
    • Pontatlan adatszolgáltatás – Nem ritka, hogy a mellékvízmérők leolvasásakor pontatlan vagy téves adatot írnak ki ajtajukra a lakók. Mindez hatással lehet az adott elszámolási időszakban a bekötési és a mellékvízmérők által mért értékek között keletkező különbségre.
    • Manipuláció – Sajnos néha megtörténik, hogy a lakóközösség valamely tagja befolyásolni próbálja a mérés eredményét. Ezzel nem a szolgáltatót károsítja meg, hanem a lakótársak mindegyikének kárt okoz. Az általa elfogyasztott, de mellékvízmérője által nem mért vízmennyiséget ugyanis a bekötési vízmérő méri, és ez elszámoláskor különbözetként mutatkozik, melyet a közösség többi tagja kénytelen megfizetni