A miskolci szennyvízelvezetés történeti áttekintése

A szennyvízelvezetés városunk domborzati adottságait kihasználva gravitációs rendszerű. A mély fekvésű területek szennyvízelvezetését átemelő gépházak létesítésével oldották meg. 
Ezek a területek a következők: Szirma, Martintelep, Ómassa, Zsigmondi u. drótgyári terület, Bodótető, Sajó bal parti területe, Lyukóbánya, valamint Pereces, Görömböly, Vargahegy, Repülőtéri u. Lillafüred, Tapolca, Komlóstető, Bábonyibérc és a Hejő-park mély fekvésű területei. Ezek az átemelő gépházak a legközelebbi gravitációs csatornába emelik át a mély fekvésű területek szennyvizeit.

Szennyvíz átemelő gépház kívülről
Szennyvíz átemelő gépház kívülről

A szennyvízcsatorna hálózat főgyűjtőinek ismertetése építési sorrendet figyelembe véve

Új csatorna építése
Új csatorna építése

Tojás szelvényű csatorna belülről, ipari kamerás vizsgálat

Tojás szelvényű csatorna belülről, ipari kamerás vizsgálat

1.    Szinva bal parti főgyűjtő (I. sz. főgyűjtő)

A szennyvízelvezetés első főgyűjtő csatornája a Szinva bal parti főgyűjtő, melynek befogadója a MIVÍZ Kft. mai központi területén lévő szennyvíztisztító telep volt. A csatorna nyomvonala a József A. utca – Zsolcai kapu – Soltész N. K. u. – Bajcsy Zs. úti – Zsolcai kapu sarkáig. Ebbe a rendszerbe csatlakozott Miskolc régi belvárosi területe. Méretei: József A. úton 60/90b, a Baross G. utcától 50/70b, a Soltész Nagy K. u. – Zsolcai kapu saroktól 2 db 40/60b. békaszáj szelvény.
A Széchenyi úton 40/60b. gyűjtő épült ki és ez volt az alapja a Ny-ra terjeszkedő város szennyvizeinek elvezetésére.
A Belvárostól továbbhaladva már a 30-as években a Tizedhonvéd úton kiépült egy 30/45b. szelvényű csatorna, mely az un. Összekötő városrész területéről hozta a szennyvizet.
E szennyvíz gerincre csatlakozott a Huszár úti laktanya térségéből két fürt, mely a Hodobay telepi, illetve Huba u. térségének szennyvizeit vezette el.
Előbbi az Eperjesi úton, utóbbi a Béke téren keresztül érte el az I. sz. főgyűjtőt.

2.    Tehermentesítő (II. sz. főgyűjtő)

A város fejlődése magával hozta azt az igényt, hogy a főgyűjtő kapacitását növelni kell, ezért kiépítettek egy tehermentesítő főgyűjtőt (még mindig a Szinva bal parton), mely a Szinva utca Selyemréten, a jelenlegi Bajcsy Zs. úton keresztül először Ø 120b. szelvénnyel, majd a Bajcsy Zs. út vasút keresztezésénél egy 100/150 b. négyszögszelvénnyel, majd ettől Ny-ra a Soltész Nagy K. úton Ø 130b. szelvénnyel, betonból épült ki. E pontból D-i irányba egy 70/105b. szelvény, Ny-i irányba 80/120 b. békaszáj szelvény épült ki az Ady hídig, ahonnan Ø 120 b. szelvény épült a Horváth utcán a Kazinczy útig. Innen 70/120 b. szelvénnyel húzódik a Deák térig, ahonnan Ø 100b. szelvény épült tovább a Palóczy utca nyomvonalán a Dózsa Gy. útig.
Innen 70/105 b. szelvény épült ki a Tizeshonvéd utca – Hunyadi u. találkozásáig. 
Ny-i irányban a Szent István u. nyomvonalán 60/90 b. szelvényt fektettek le. 
Ez a Szent István utcát elhagyva a Bársony J. úton keresztül a Szinvával párhuzamosan haladt a Gálffy Ignác (régi Ságvári E.) utcáig. E végponttól a csatorna É-i irányba fordulva eléri a Győri kaput, ahonnan 40/60 b. szelvénnyel épült ki az Andrássy u. – Kiss Tábornok utca, majd Vince u. – Temető úton egészen a Táncsics térig. Itt szűkült le 30/45b. szelvényre és haladt tovább az Árpád úton a Kökény utcán.
A továbbiakban Ø 30b. körszelvénnyel épült a csatorna a Lillafüredi autóbusz végállomásig.

3.    Kohó utcai tehermentesítő főgyűjtő

A II. sz. főgyűjtő is kis keresztmetszetűnek bizonyult. Ezért a kohászattól érkező szennyvíz fogadására, a Ny felől érkező túlterhelt II. sz. főgyűjtő tehermentesítésére épült ki az Andrássy u. Győri kapui út térségében Ø 50b. szelvénnyel egy újabb főgyűjtő.
Ebbe csatlakozott a Kiss Ernő utcáról a Kohászat szennyvizeit gyűjtő 60/90 szelvényű főgyűjtő, valamint a Kohászat által kiépített rendszer a Csokoládégyáron keresztül.
Ezt az un. Barbay úti főgyűjtőnek nevezeték (mai nevén Kohó utcai tehermentesítő főgyűjtő). E rendszer része a Kabar u. 40/60 főgyűjtő, mely tisztán szennyvizeket vezetett a Kabar u. – Téglagyár u. – Kórház utcán. Szelvénye 30/45, mely az Örös – Puskin – Báthory sor nyomvonalon haladt. Ebbe csatlakozott be a Komlóstető u. Ø 30b. gyűjtője és annak mellékgyűjtői.

4.    Ördög ároki gyűjtő (Önkormányzati üzemeltetés)

A Kabar utcai rendszer mellett a Vasgyár területén egyesített rendszerként üzemelt – és részben üzemel ma is – az Ördög árok téglából épült Ø 100 szelvénye, mely befogadta a Vasgyári terület szenny-, és csapadékvizeit, így a Vasgyári Kórházét is. Mintegy 15 éve a Kórházat átkötötték a Kabar utcai főgyűjtőbe.
A Kohó u. (Barbay utcai) tehermentesítő főgyűjtő teljes hosszának kiépítésével a csatorna elérte a Stadion ÉNy-i oldalán a II. sz. főgyűjtőt és annak tehermentesítésére vizeit a Kohó u. (Barbay utcai) főgyűjtőbe terelték.
A Stadionnál és Gálffy Ignác utcánál nem vágták szét a csatornát, hanem csappantyúval terelték az új főgyűjtőbe.

5.    Perecesi főgyűjtő

A II. sz. szennyvíz főgyűjtőbe csatlakozott a Lányi Ernő utcán (30/45 szelvényű), majd a Perecesi kisvasút nyomvonala mellett kiépült Perecesi főgyűjtő.
A főgyűjtő a továbbiakban a Pereces patak Ny-i – bal – partján ingatlanokon keresztül húzódik, mely közterületre a Bollóalja utcán ér ki. Szelvénye a Kisvasúttól Ø 30b. egészen a Kőpad utcáig, innen a nagyobb esés, illetve a kisebb szennyvízhozam miatt Ø 20b.-ra szűkül.

6.    Berekaljai rendszer

A II. sz. főgyűjtőre csatlakozik a Kökény utcánál a Berekaljai rendszer Ø 30b. átmérővel és a Szinva meder alatti átvezetéssel.

7.    Alsó Szinva úti főgyűjtő

Időközben a Komlóstetői rendszer a Csokoládégyári bujtatónál rendszeresen eldugult, ezért a Kohászat és a város közösen az Alsó Szinva út nyomvonalán Ø 50b. tehermentesítő főgyűjtőt épített ki, abból a célból, hogy ez a főgyűjtő szállítja a komlóstetői szennyvizek mellett a DIGÉP szennyvizeit is a Kiss Ernő utcán át. Ez a főgyűjtő a Fém utcánál csatlakozott a Kohász utcai (Barbay úti) főgyűjtőre.

A város É-i és D-i területinek szennyvízelvezetése

A II. sz. főgyűjtő kiépülésével lehetőség nyílt a Belvárostól É-ra eső területek – Szentpéteri kapui lakótelep Katowice lakótelep – és a A D-re eső területek Tapolca, Görömböly, Hejőcsaba, majd az Avasi lakótelep szennyvízelvezetésére.

1. É-i főgyűjtő (Szentpéteri kapui főgyűjtő)

A II. sz. főgyűjtőtől É-i irányban épült ki a Gömöri vasút mellett, annak Ny-i területén egy Ø 50 cm betoncső, mely a Szentpéteri kapui kórház területén végighaladva, továbbá a Rendőrségi és Postai területeken keresztül éri el a Repülőtéri utat, majd Ny-i irányba fordulva jut el a Szentpéteri kapui útra Ø 40 szelvénnyel.
A 26 sz. úton a Temető mellett húzódik és a Stromfeld laktanyára belépve éri el a városhatárt. E főgyűjtő a befogadója a Szentpéteri kapui és Katowice lakótelepek szennyvizeinek is.

2. D-i irányú főgyűjtő (Soltész Nagy Kálmán úti /Kun B. úti/ - Egyetem városi főgyűjtő)

A II. sz. főgyűjtőtől D-i irányban először a Soltész Nagy K. úton épült ki a Bajcsy Zs. u., Soltész N. K. út saroktól egy 50/75 b. szelvényű főgyűjtő, mely a Petneházy útig épült ki, innen 40/60 b. szelvényre szűkülve érte el a Soltész N. K. úton át a Csabai kaput. E főgyűjtő biztosította a Petneházy lakótelep építését, valamint erre lehetett kötni a Népkert és környéke gyűjtőcsatornáit.
Az Egyetem építésével párhuzamosan a főgyűjtő tovább épült a Soltész N. K. u. – Petneházy út sarkától egy 40/60 b. szelvénnyel a Miskolc-Diósgyőr vasútvonal Ny-i oldalán a Hejőcsabai Mésztelepig, ahol a Május 1. telep utcán keresztül érte el az Egyetem területét.

3. Szinva D-i főgyűjtő

A Soltész N. K. úti főgyűjtő lehetőséget biztosított a Széchenyi utcával, Győri kapuval párhuzamos Szinva D-i (jobb parti) területek szennyvízelvezetésére. Ezek a szennyvizek a Vörösmarty – Munkácsy – Arany J. – Kandia u. – Toronyalja u. – Rácz Gy. u. – Petőfi u. – Geró u. – Gyár u. – Szövő utca kiépült gyűjtőre csatlakoztak a szennyvízelvezető rendszerbe ( Munkácsy útig 40/60, a Petőfi útig 30/45 b., innen Ø 30 b. szelvénnyel épült ki).
A Belvárosi lakótelep építése során a nyomvonalat megváltoztatták, így a Vörösmarty u. – Arany J. u. tengely közötti összekötő tér a Corvin utcán épült ki.

4. Tapolcai főgyűjtő

Az Egyetem városi szennyvíz főgyűjtő kiépülése után készült el a Tapolcai szennyvízelvezető rendszer, melynek gyűjtője a Hejő patak nyomvonalát követve érkezett el az Úttörőparkig, a patak hol jobb, hol bal oldalán, jelentős szakaszán ingatlanokon belül a régi műút É-i oldalán. A Tapolcáról érkező szennyvíz az Úttörőparki szennyvizekkel együtt a Hejőparki átemelőbe illetve nagyobb szennyvíz mennyiség esetén egy kormányzó műtárgyon keresztül az un. Bónis telepi „Pöltenberg úti” átemelőbe gravitál. E gyűjtő az átemelő és az „Úttörőpark” között Ø 45 b., innen az Úttörőpark szélégi 50/75 b., onnan Ø 45b. Mind a két átemelőnek a befogadója az Egyetem városi főgyűjtő Május 1. telepi aknája.

5. Tapolca-Görömböly-Hejőcsaba-Pöltenberg út térségének szennyvízelvezetése

A Pöltenberg úti (Bónis telepi) átemelő fogadja a Csaba vezér úti Ø 30 b. szelvényű főgyűjtő szennyvizeit is.Az átemelő egy direkt DN 400 ÜPE nyomóvezeték páron juttatja el a Tapolca, Görömböly és Hejőcsaba városrészek szennyvizét a Központi Szennyvíztisztító Telepre. 

6. Avasi főgyűjtők – Kinizsi úti főgyűjtő

Az 1970-es években megkezdődött az Avasi lakótelep kiépítése, melynek Ny-i lejtőin keletkező szennyvizeket körülvezették a Ruzsin felé, majd visszafordították.
Számítani lehetett arra, hogy a Soltész Nagy K. úti főgyűjtő a megnövekedet hidraulikai terhelések miatt túlterheltté válik, ezért ennek tehermentesítésére megépült az un. Kinizsi úti főgyűjtő Ø 80 b szelvénnyel, átkötéssel a Soltész Nagy K. u. – Dugonics u. kereszteződésénél, ezáltal tehermentesítve a Soltész Nagy K. úti főgyűjtőt. A nyomvonala a Kinizsi u. – Bem utcán át elérte a Gömöri területét. Befogadója a Bajcsy Zs. úti főgyűjtő.

7. Eszterházy úti főgyűjtő

A Soltész Nagy K. úti főgyűjtő volt a befogadója az Avas D-i és Ny-i oldaláról érkező szennyvizeknek.
Az Avas III. ütem (É-i területek) szennyvizeit az Eszterházy úton fektetett főgyűjtő vezette szintén a Soltész N. K. úti főgyűjtőbe.

8. Új szennyvíztisztító telepi főgyűjtő

Az új beruházásban épülő új központi szennyvíztisztító telep és a régi József A. úti szennyvíztelep között szükséges volt kiépíteni az új főgyűjtőt, mely az új teleptől a Fonoda út Szinva patak kereszteződéséig Ø 170 ROCLA csőből készült. Itt 2 db Ø 60 acél bujtatóval keresztezte a patakot és ért el a régi telepig. Innen egy Ø 140 monolit beton szelvény épült és kötötte össze az I. és II. sz. főgyűjtőt az új Ø 170 főgyűjtővel.

9. Szinva D-i főgyűjtő

A Fonoda u. Szinva hídjától Ø 150 cm ROCLA szelvény épült ki a Szinva D-i partján a Soltész N. K. útig, sajtolással. Ez lett a befogadója a Tiszai pu. felől érkező Baross G. úti gyűjtőnek és a Kinizsi utcai Ø 80 főgyűjtőnek. A Soltész N. K. úton D-re fordulva a Vörösmarty utcáig haladt, ahol Ny-i irányban a Vörösmarty utcán a Corvin utcáig haladt innen csökkentett (Ø 136 ROCLA) átmérővel haladt az Uitz Béla úton a Petőfi u. 5. sz. ingatlanig, ahonnan a Szinva alatt a Zenepalota mögötti foghíj területre érkezett meg, mintegy 6,0 m mélységben. Erre kívánják rákötni a Szent István tértől Ny-ra eső területekről érkező főgerincet és ezzel tehermentesíteni a Szinva É-i főgyűjtőjét. A terek elkészültek, de anyagi fedezet hiányában a beruházás csúszik.
A Szinva D-i főgyűjtőbe bekötötték a Soltész N. K. úti főgyűjtőt a Bors vezér utcánál, így a Szinva D-i főgyűjtő a Soltész N. K. utcától a szennyvíztelepig üzemel.
A közelmúltban a Vörösmarty úti főgyűjtőt bekötötték a Szinva D-i főgyűjtőbe a Vörösmarty u. – Király utca kereszteződésénél.

10. É-i ipartelepi főgyűjtő

Az 50-es 60-as években épült ki az un. É-i ipartelepi főgyűjtő, amely az iparterület szennyvizeinek elvezetését 2 db szennyvízátemelővel oldja meg.
A főgyűjtő a Zsigmondi utca nyomvonalán épült ki. Az É-i ipartelepi II. un. „Drótgyári átemelő” a korábbiakban egy Ø 300 a nyomócsővel épült meg, amely azonban rövid időn belül elkorrodált, helyette egy Ø 400 ac. csövet építettek, melynek befogadója az (I. sz.) József A. úti főgyűjtő volt a József A. u. – Zsigmondi út kereszteződésében.

11. Görömböly mély fekvésű területeinek szennyvízelvezetése

Az utóbbi 20 évben kiemelt állami feladat volt a közműolló „zárása”, ezért nagy ütemben elkezdték a mélyebben fekvő területek csatornázását. Így kezdődött meg először Görömböly szennyvízhálózatának kiépülése.
Görömbölyön egy központi átemelő nyomja a szennyvizet gravitációs csatornán át a Pöltenberg úti átemelőbe. Ez az Erzsébet királyné úti átemelő.
A Pesti úti átemelő a TTL, valamint a Pesti u. egy részének szennyvizeit nyomja a AUCHAN nyomóvezetékébe. 1999. decemberében adták át a Praktiker, AUCHAN áruház üzemeltetéséhez épített átemelőt.

12. Pereces mélyebb részeinek szennyvízelvezetése

Időközben kiépült Pereces mélyebb pontjait összefogó Perecesi átemelő, mely a patakot nyomott vezetékkel keresztezi és emeli a szennyvizet az Erenyő úti főgyűjtő szakaszba.

13. Martin - Kertváros szennyvízelvezetése

Martin - Kertváros szennyvízelvezetése rendkívül fontos feladat volt, mivel igen magas a talajvíz. Ezért mihelyst a pénzügyi lehetőségek engedték megépült az I. ütem, mely a Berzsenyi úti átemelőt és ehhez tartozó DN 150 KM-PVC nyomóvezetéket tartalmazott, melynek befogadója a Ø 170 ROCLA telepi főgerinc csatorna volt.
Az átemelőhöz a Rét utca Martin Károly utcai főgyűjtő is megépült.
A 80-as évek közepén épült meg a II. ütem, melyben további két átemelő épült, melyek egymással sorba kötve dolgoznak. A Kisfaludy utcai átemelő DN 160 KPE nyomóvezetékkel dolgozik a Berzsenyi úti átemelőre. A Balaton úti átemelő Martin telep D-i végéről gyűjti a szennyvizet és emeli át a Kisfaludy úti átemelő körzetbe a szennyvizet. A rendkívül nagy infiltráció miatt csapadékos időben a három átemelő nem tudja elszállítani a vizet, és ez igen nagy problémát jelent üzemeltetési oldalról. Ezt a problémát fokozza az egymással sorba kötött átemelők rendszere. 2008. évben a Balaton u.-i szennyvíz nyomóvezeték meghosszabbításra került a Kisfaludy u.-i szennyvízátemelő előtti gravitációs szennyvíz aknáig. 2010. évben megépült a Rét u.-i DN 200 KPE nyomóvezeték a meglévő nyomóvezetékkel párhuzamosan.

14. Szirma szennyvízelvezetése

Szirma szennyvízelvezetését négy szennyvízátemelő működésével tervezték meg. A Szirma-Berekkerti átemelő a településrész végátemelője, mely a Mályi- Nyékládházáról érkező DN 300 ac. nyomóvezetékre dolgozik DN 200 ac. nyomócsővel, mely Mályi végátemelő és a szennyvíztelepi Ø 170 ROCLA főgyűjtő között húzódik. Erre köt egyik ágon a Gémeskerti átemelő, ill. ezzel sorba kötve a Hajnóczy úti átemelő. A nyomóvezetékek gravitációs rendszerre dolgoznak. Másik ágon a Somlay Artúr utcai átemelő dolgozik a Berekkerti átemelőre. Szirma szennyvízelvezetése még problematikusabb, mint Martintelepé. Szirmán is igen magas a talajvíz és nagy a csatornahálózat infiltrációja. Még nagyobb a probléma a Mályi felől érkező szennyvízzel, mely szinte egyesített rendszerű az infiltráció és illegális csapadék bekötések miatt. Csapadékos időben szinte állandóan üzemelnek a szivattyúk, és a MIVÍZ Kft. Berekkerti átemelője nem tud erre dolgozni a szükséges Q-H adatokkal (ne felejtsük el, hogy itt is megnő csapadékos időben a szennyvíz mennyiség), állandó problémákat okozva a településrészen.

15. Sajó bal parti területek

A METRÓ Áruház építése során épült ki a területrész szennyvízelvezetése egy központi átemelővel és nyomóvezetékkel – iker kialakításban a Sajó alatt – és csatlakozott a MIVÍZ Kft. területén a szennyvíztelepi főgyűjtőre.
Ez az átemelő biztosítja a fejlesztések és a Csorba telep szennyvízelvezetését is a jövőben, melyet 1999-ben terveztetett meg a város.

16. Bükkszentlászlói főgyűjtő

A város Ny-i területén a karsztvízbázis hidrogeológiai védőterületen fokozott védelemmel kiépült a Bükkszentlászlói szennyvízelvezető rendszer, mely a Mexikó völgyön keresztül csatlakozott a Komlóstetői főgyűjtőbe.
A Bükkszentlászlói belterületi csatorna DN 200 átmérőjű, míg Bükkszentlászló és Komlóstető között D 160 KPE cső, DN 200 KG PVC védőcsőben elhelyezve.

17. Ómassa szennyvízelvezetése

Az ivóvízhálózat kiépülésével párhuzamosan épült ki Ómassa szennyvízelvezetése szintén karsztterületen. A szennyvízelvezetés D 200 KPE csőből épült ki belterületen és külterületen az Ómassai átemelőig, mely a Hámori tó É-i végén van D 160 KPE csőből (védőbetonban), az átemelőtől D 110 KPE nyomóvezetékkel a Hámori tó cca. közepén lévő laktanyáig, ahonnan a csatorna gravitációs DN 200 KG PVC csővel csatlakozik a Lillafüredi főgyűjtőre.
Az ómassai szennyvízcsatornába került bekötésre a Bánkút felöl érkező szennyvíz vezeték is. 

18. Vásárhelyi utca térségének szennyvíz elvezetése

Lillafüreden, a Vásárhelyi úton épült szennyvízátemelő, mely a térség szennyvizeit emeli a Lillafüredi főgyűjtőbe.

19. Szeleta utca térségének szennyvíz elvezetése

Lillafüreden, a Szeleta utcán épült szennyvízátemelő, mely a térség szennyvizeit emeli a Lillafüredi főgyűjtőbe.

20. Mária utca térségének szennyvíz elvezetése

A Tavi forrásnál épült átemelő néhány ingatlan és a Vízmű területéről érkező szennyvizeket emeli a gravitációs csatornába.

21. Galagonyás út, Árok u. – Feszty Á. u. szennyvízelvezetése

A K-i domboldal (Árok u. térsége) a közelmúltban jelentősen beépült. A domborzati viszonyok indokolták a Galagonyás u. szennyvíz átemelő megépülését, mely az Árok u. és Feszty Á. utcai domboldal szennyvizeit gyűjti össze és nyomja be a Dózsa Gy. utcai gyűjtőre.

22. Téglagyári utca térségének szennyvíz elvezetése

Vasgyári lakótelep egy részének szennyvizét a Téglagyári utcán épült szennyvízátemelő juttatja a Kabar utcai főgyűjtőbe.